Tízmillió alatt az anyaországi lélekszám?

HN-információ
2010.07.20. 14:58

Tízmillió alá csökken Magyarország népessége az idén, negyven év múlva várhatóan már csak 8,5 millióan élnek majd Magyarországon. A magyarországi nők gyermekvállalási kedve az uniós átlagot sem éri el.

Idén várhatóan 10 millió alá csökken Magyarország népessége, negyven év múlva pedig már csak 8,5 millió lesz a jelenlegi népesedési folyamatokat figyelembe véve – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke nemrég egy budapesti rendezvényen. Vukovich Gabriella emlékeztetett arra, hogy Magyarország népessége 1981 óta folyamatosan csökken, és ezt a tendenciát a bevándorlás és a javuló népesedési mutatók is csak kismértékben javítják. Jelezte: ha a Magyarországon élő mintegy 170–180 ezer külföldi állampolgárt nem számítják, már a 10 milliós lélektani határ alá csökkent a népesség száma.
A legtöbben 1980-ban éltek Magyarországon: 10 millió 710 ezren, idén ez az adat áprilisban már csak 10 millió 7 ezer volt. Mint mondta, pontos népesedési adatokat csak a jövő év októberi népszámlálás adatai alapján tudnak majd közölni. Bár a világ túlnépesedésének veszélyére szokták a figyelmet általában felhívni – tette hozzá –, az egyes kontinenseken és az azon belüli régiókban is jelentősek a különbségek. Közölte, 1950-ben a világ népessége 2,5 milliárd volt, tavaly már 6,8 milliárd, 2050-re pedig várhatóan eléri a 9 milliárdot.
A világ népességének 2005-ben 7,5 százaléka élt az Európai Unióban, ez az arány 2050-re becslések szerint 5,1 százalékra csökken. Afrikában ezzel szemben a jelenlegi 14 százalékos arány 21 százalékos arányra nőhet ugyanebben az időszakban.
Magyarországon alacsony a gyermekvállalási kedv
Egy nő átlagosan 2,5 gyermeket szül élete folyamán, ugyanakkor a különbségek itt is jelentősek. Míg például a fejlettebb régiókban 1,6 ez az adat, addig a legszegényebb országokban átlagosan 4,4 gyereket hoznak világra az asszonyok. Vannak olyan országok Afrikában, ahol 7 felett van a termékenységi mutató. Európában összességében 1,5 körül alakul a gyermekszám, az EU átlagában ennél valamivel több, míg Magyarországon 1,33 ez a szám. Spéder Zsolt, a Népességtudományi Kutatóintézet igazgatója szerint a magyarországi nők azért vállalnak végül kevesebb gyermeket, mint eredetileg szeretnének, mert tartanak anyagi és munkaerő-piaci helyzetük romlásától. Adataik arra utalnak – mondta az igazgató –, hogy a különböző anyasági ellátással otthon lévő, magasan képzett nők bátrabban vállalnak több gyermeket.
**
Tíz év alatt kétszázezerrel kevesebb magyar Erdélyben
Az 1992-es és a 2002-es népszámlálás adatainak összehasonlítása azt mutatja, hogy a romániai magyar lakosság lélekszáma közel kétszázezerrel csökkent, ami 11,73 százalékos fogyást jelent. Országosan a városi magyarság jóval nagyobb mértékben fogyott, mint a falusi. Ez azonban nem jellegzetesen a magyar népességre jellemző, hiszen az ország teljes népessége esetében a különbség még nagyobb. A szakemberek szerint ennek okai a kivándorlás mellett az alacsony szaporulat. Romániában a népesség természetes biológiai reprodukálását – a gyermekhalandóságot és más tényezőket is figyelembe véve – az ezer termékeny korú nőre eső 2150 élve születés biztosítja. A fenti termékenységgel tehát (a halandósági különbségeket figyelmen kívül hagyva) a cigányok, az ukránok és a törökök szaporodnak, a többiek pedig (kivándorlás nélkül is) fogynak. A magyar közösségben ez a szám alacsony, 1708, így az ifjabb korosztályok esetében a magyarok országos számaránya egyre alacsonyabb. 1992-ben ugyan a teljes népességben a magyarok aránya 7,12 százalék volt, de a 0–9 éves korcsoportban ez az arány csak 5,82 százalék (sőt ezen belül is enyhén csökkenő a tendencia, az 5–9 évesek százalékaránya 5,85 százalék, a 0–4 éveseké azonban már csak 5,78 százalék).





Beiktatták az új köztársasági elnököt
A kormányzás átvétele sem lesz zökkenőmentes
Történelmi kétharmadot szerzett a Fidesz
Geoanăt aggasztják a magyarországi eredmények
A lehetőség felelőssége