Tusványos kormányon

HN-információ
2010.07.26. 09:16

Orbán, Băsescu és Tőkés tartott előadást Tusnádfürdőn

„A munka románul is munka?” – kérdezte szombaton Tusványoson Orbán Viktor Németh Zsolttól. A magyar miniszterelnök és Traian Băsescu román államfő a 21. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásán elsősorban a munka megbecsülésén alapuló új gazdasági rendszert, autonómiát és decentralizációt szorgalmazó beszédet tartott.



Ugyan a műsor és a szereplők ugyanazok voltak, mint tavaly, a szombati Orbán–Băsescu–Tőkés-előadás Tusványoson ezúttal nagyobb médiaérdeklődést mutatott, a bukaresti hírtelevíziók, valamint a központi lapok kiküldött munkatársai lesték a felszólalók minden szavát. Ennek oka minden bizonnyal az a két nappal korábbi kijelentés volt, amelyet az Európai Parlament alelnöke tett egy előadáson, miszerint ha Koszovó kivívta függetlenségét, miért ne vívhatnánk ki Székelyföld autonómiáját?
Az autonómia témáját azonban éppen csak érintették a 21. Bál­ványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor záróelőadásának meghívottjai. A negyedórás késéssel érkező, és emiatt egy kormányfőnek és egy államelnöknek kínos várakozást okozó Tőkés László a tábor mottóját – Nyílt lapokkal – az autonómiával hozta kapcsolatba, olyan értelemben, hogy leszögezte, „mi nem akarjuk elvenni Erdélyt, nem vagyunk hamiskártyások”, üzenve ezáltal a román nacionalistáknak, akik azt gondolják, az autonómiatörekvés területi elszakadást jelent. Az EP-alelnök Orbán Viktor kétharmados választási győzelme és miniszterelnökké válása kapcsán úgy fogalmazott: „Újra kormányra került Tusványos”. Elismerősen szólt ugyanakkor arról, hogy ez a kormány megkezdte az elszámoltatást, a korrupció elleni harcot. Azt is kedvezően értékelte, hogy az Orbán-kormány Közép-Európa egész térségére tekintve politizál.
A korrupció elleni, különösen a feddhetetlenségi ügynökséggel (ANI) kapcsolatos törvényt illető állásfoglalása miatt Traian Băsescu államfőt is méltatta Tőkés, leszögezve, „nem Frundával tartok, hanem Băsescuval”. Megköszönte ugyanakkor az elnöknek, hogy néhány évvel ezelőtt elfogadtatta a kommunizmus bűneit elítélő jelentést. Romániáról szólva elmondta, Európának még csak a peremén van ez az ország, a kommunista rendszer következményei még mindig érvényesülnek. Példaként említette a romániai infrastruktúrát, az utak állapotát. „Ismét vissza kell kerülni Európa közepébe” – mondta, de elengedhetetlennek tartotta, hogy lebontsák a nemzetek közötti mentális vasfüggönyt, folytatni kell a rendszerváltás folyamatát.
Orbán Viktor beszédében kifejtette, Tusványos arra is jó alkalom, hogy a magyarok arról beszéljenek, mi lesz velük a 21. században. „Száguld a kínai, indiai gazdaság, válságban a Nyugat, az eurózóna recseg-ropog, Amerika európai elkötelezettségei eltolódtak. Ha valaki azt gondolja, ez személyesen őt nem érinti, téved, mert ezek a hírekben megjelenő események a mi munkahelyeinket is befolyásolják” – szögezte le a magyar kormányfő, feltéve a kérdést, versenyképes lesz-e Európa. Orbán szerint a nyugati típusú kapitalizmus válságba került, a gazdaság fejlődését ma erkölcsi alapokra kell helyezni, visszaszorítva a spekulációt, és kölcsönösen elfogadott értékek szellemében kell felépíteni a közép-európai térség jövőjét. „A közép-európai államoknak szorosan kell együttműködniük, hogy a világgazdasági átrendeződés közepette megvédhessék saját érdekeiket” – folytatta előadását a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak együtt kell működnie Romániával, a visegrádi államokkal, Horvátországgal, Szerbiával. „Olyan közös érdekek vannak – mondta –, mint az energiabiztonság kérdése, a közlekedésfejlesztés, a pénzügyi finanszírozás. Az sem megy a végtelenségig – hangoztatta –, hogy a térség fejlesztését mások finanszírozzák, nekünk is létre kell hozni a saját pénzügyi eszközrendszerünket.” A magyar miniszterelnök szerint, ha Európa nem akar tovább süllyedni, akkor ki kell egyeznie a szintén keresztény gyökerű, de Európához csak lazán kapcsolódó Oroszországgal. Európának meg kell találnia az oroszokkal való sajátos együttműködés rendszerét, ami lehetővé teszi, hogy az orosz gazdaság potenciálja összekapcsolódjon az európai gazdaságéval – mondta.
Előadásában Băsescu fontosnak nevezte a román–magyar megbékélést, amely szerinte a közép-európai térség konszolidáltságának egyik fő pillére. Úgy vélte, nagy hiba lenne azt hinni, hogy a közép-európai térséget csak földrajzi alapokra vagy a történelem elemeire lehet építeni. Csakis a kölcsönösen elfogadott értékekre lehet alapozni e térség jövőjét – szögezte le. „Nem az etnikum, nem a vallás, nem a földrajz, nem a történelem az, ami konszolidál egy térséget, hanem azok az értékek, amelyeket Románia és Magyarország elfogadott az EU- és a NATO-csatlakozáskor” – mondta Băsescu.
A hallgatóság soraiból érkezett egyik kérdésre válaszolva megismételte korábban is hangoztatott álláspontját: Románia minden lakosának egyenlő autonómiára van szüksége. Ugyanakkor hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, amelyek biztosítják a nyelvi és kulturális értékek megőrzését.
**
Magyarországi támogatás is kell a székelyföldi turizmusnak

A székelyföldi turizmus és a székely termék ügyében is jelentős segítséget nyújthat a magyar kormány és az anyaországi társadalom is – hangzott el a Szubszidiaritás és önkormányzatiság a Székelyföldön című beszélgetésen a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen. A beszélgetésen részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke; Tamás Sándor Kovászna megyei tanácselnök; Bunta Levente székelyudvarhelyi polgármester, illetve Antal Árpád András, Sepsiszentgyörgy polgármestere.
Borboly Csaba előadásában azt javasolta, hogy a Szülőföld Alap támogatási rendszerének átalakításakor hozzanak létre közösen egy Helyi Termékfejlesztési és Térségmarketing Alapot, amelyből ezeket a tevékenységeket támogatni lehet. Borboly Csaba szerint ezek a témakörök a Székelyföld számára alkalmas fejlődési modellt jelentenek.
A Székelyföld azt is jelenti: együtt – jelentette ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke, kifejtve, hogy az elmúlt két évben a két megye elkezdte a szoros együttműködést, amelyben a helyi önkormányzatok is részt vesznek. Erre konkrét példa, hogy a bukaresti Romexpón Hargita, Kovászna és Maros megye közösen, a Székelyföld-standdal jelent meg, akárcsak a budapesti Hungexpón. ,,Ennek van visszhangja, az ebben álló erőt használni lehet további építkezésre az autonómia irányában. Több európai példa mutatja, hogy az autonóm területek jobban működnek, amióta saját maguk dönthetnek az őket érintő ügyekben” – mondta Tamás Sándor, fontos célnak nevezve a székelyföldi brand erősítését.



Mindenki többet várt az EMEF-től
Nyílt lapokkal a medvék között
Tusványos és az erdő
Jövő héttől kezdődnek
Erdély legnagyobb diáktáborai
Edzőváltás és tornagyőzelem