„Ott tartunk, mint 150 éve”

Kozán István
2010.07.23. 11:37

A Kárpát-medencei magyar oktatás aktuális helyzetéről tartottak szakmai fórumot tegnap délelőtt a tusványosi szabadegyetemen. A beszélgetés egyik fő hozadéka egy Kárpát-medencei ösztöndíjprogram lehetőségének felvetése volt.

Nagyon sok kérdőjelt próbáltak kiegyenesíteni az előadók a kétórás diskurzuson, ám ez csak kevés esetben sikerült. Azt viszont az asztalnál ülők is elismerték, hogy a Kárpát-medencei magyar oktatás jelen pillanatban is ott tart, mint százötven évvel ezelőtt, ugyanis napjainkban is küzdeni kell a nyelvhasználatért.
Menő legyen magyarnak lenni
Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány igazgatója frappánsan egy ide illő példával fogalmazta meg az általa vezetett alapítvány és minden, a magyar nyelvért harcoló ember szakmai hitvallását, krédóját. „Egy előadásom alkalmával egy hallgató azt kérdezte tőlem, azért küszködünk-e, hogy menő legyen magyarnak lenni a Kárpát-medencében? Ráérzett a lényegre, mert pontosan erről volt szó”. Csete egyébként rátapintott a lényegre, amikor úgy fogalmazott, hogy a felelős személyeknek „olyan szülőföldet kell teremteniük, ahol jó maradni, ahonnan nem érdemes elvándorolni. Másképp milyen alapon lehet erre biztatni a fiatalokat?”. Az igazgató szerint a magyar állam feladata a nemzeti egység megteremtése.
A sportnál kell kezdeni
Réthelyi Miklós, a magyarországi Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere több pontban foglalta össze az Orbán-kormány oktatásra vonatkozó terveit. Mint fogalmazott, a sportnak – főleg a csapatsportnak – óriási szerepe van, ugyanis „csapaton belül lehet megtanulni, hogy el kell fogadjuk azt, ha a társak hibáznak, a saját hibáinkat pedig el kell tudjuk fogadtatni”. A miniszter szerint a magyar kultúra megismerése azért fontos – és helyezendő mindenek fölé –, mert az oktatáshoz épp a kultúra ad segítséget. „Azon dolgozunk, hogy ne csak a fiataloknak, hanem az időskorúaknak is szabadidős programokat biztosítsunk, mert csak így lesz teljes az oktatási elképzelésünk. A kormányunk számára kihívás, hogy ezeket a programokat működtetni tudja.”
Készülőben az új oktatási törvény
Kötő József parlamenti képviselő egy versenyképes nevelésfilozófia kidolgozását és gyakorlatba ültetését tartja fő kihívásnak. „A készülőben lévő új román oktatási törvény egyik nagy előnye lesz – amennyiben megszavazzák –, hogy biztosítaná a kisebbségek védelmét. Jó példa erre a fejkvótarendszer: amíg egy román gyerekre 400 lej fog jutni, a kisebbségben élőkre akár 500-600 lej is juthat. Hangsúlyozom, a törvény még nincs megszavazva, de már az is előrelépés, hogy egy pozitív diszkriminációjú törvénytervezetről beszélhetünk” – magyarázta Kötő, az Oktatási Bizottság tagja.
Dávid László, a Sapientia egyetem rektora a törvénytervezet kapcsán azt nehezményezte, hogy abban nem szerepel az önálló magyar egyetem mint fogalom, csupán önálló egyetemi karokat említ.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke örömét fejezte ki, hogy a budapesti kormány egységesként kezeli a magyar kultúrát. Az oktatási rendszer kapcsán Orosz kihangsúlyozta, hogy az nemcsak oklevelet kell jelentsen, hanem egy olyan kulturális teret is meg kell teremtsen, ahol az egyén jól érzi magát és ki tud bontakozni. „Sajnos ma Kárpátalján még ott tartunk, hogy az oktatási törvény visszásságai miatt a magyar iskolákba beíratott gyerekek fele nem jut el az érettségiig. Ezért Kárpátalján bővíteni kell a magyar kulturális teret – fogalmazott az elnök asszony.
János-Szatmári Szabolcs, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora az egész Kárpát-medencére kiterjedő ösztöndíj elindításával látna esélyt arra, hogy javítani lehessen a medence magyar oktatásán. „Egy ilyen Erasmus-típusú ösztöndíjjal lehetővé válna, hogy például a mi diákunk egy másik Kárpát-medencei magyar egyetemen tanulhasson pár hónapot, fél évet. Így betekintést nyerne az ottani magyar közösség mindennapjaiba.”


Számadás iskolakezdés előtt
Szűkre szabott tanévkezdés
Iskolaigazgatók gondjai
Kezdődhet a tanév az épület egy részében
Növelték a tandíjakat az állami egyetemek