Konc, ami összekötOrbán Ferenc 2010.07.14. 11:43
Az elmúlt két évtized során többször kerekedett botrány abból, hogy magyarországi adóforintok miként érnek célba a határon túli magyarság támogatása érdekében.
Volt ebből botrány az első Orbán-kormány, a Medgyessy-kormány és nemkülönben a Gyurcsány-kormány idején is. Nem beszélve arról, hogy a Magyarország határain kívül élő magyar közösségek körében, de legalábbis a romániai magyarság hangadói között hányszor robbant ki – sokszor a nyilvánosság előtt is – civakodás a magyar adóforintok vélt vagy valós igazságtalan elosztása miatt.
A második Orbán-kabinet igyekszik megelőzni a problémát, látszólag annak az alapelvnek az alkalmazásával, hogy (talán) nagyobb támogatás mellett nagyobb a kontroll.
Várható volt, hogy gyökeres változások lesznek a Magyarországról érkező támogatások rendszerében, azt is borítékolni lehetett, hogy Orbánék nem adják áldásukat arra a rendszerre, amelyet a korábbi két mandátum során a szocialista-liberális koalíció alakított ki, hiszen az új Fidesz-kormány teljesen más nemzetpolitikában gondolkodik – egyáltalán nemzetpolitikában gondolkodik –, aminek része a támogatási politika is. Persze a kétharmados Fidesz-kabinet is azzal kezdi az átalakítást, hogy szidja egy kört az előző kormány művét, ami által legitimálja a rendszer teljes átalakítását. Ehhez képest kissé meglepő, hogy a Gyurcsány-kormány idején, Kóka János pénzügyminiszter vezérletével megalapított Szülőföld Alap nevében és rendeltetésében – valamennyi határon túli támogatás egy rendszerbe való foglalása – megmarad.
Egyszóval mindez előre látható volt. Azok a romániai magyar politikusok, akik valamilyen kapcsolatban álltak a magyar adóforintok romániai elbírálásával, vagy azok, akiket éppen eddig kihagytak belőle, felöltötték templomba járó gúnyájukat, felseperték a ház elejét és nagy szívvel fogadták az új kabinet illetékes illetőit, ahogy egykoron Hofi fogalmazott. Az akkori találgatások úgy hangoztak, hogy várhatóan az RMDSZ-nek gyengülni fog az elosztásban betöltött szerepe, a Tőkés László- vezette Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsnak pedig lényegesen megnő. A Magyar Polgári Pártot már akkor komolytalan, a felállásba beleszólni képtelen alakulatnak tartották az elemzők. Nekik lett igazuk, az MPP Semjén Zsolt romániai látogatása után ismét megsértődött. A probléma csak az, hogy arra a Semjén Zsoltra sértődött meg, aki épp az Orbán-kormány nemzetpolitikájáért felel. Az MPP komolyan vehető szerepéről tehát ennyit, kiváltképp most, amikor Semjén a tettek mezejére lépett, és tegnap nyilatkozott néhány igencsak fontosat a határon túli támogatási rendszerről. Először is azt, hogy az eddigi rendszer átláthatatlan, tehát átláthatóbbá kell tenni, másikat kell kreálni, ami annyit jelent, hogy… elkezdődött. Nem célozgatott, nem fogalmazott burkoltan, hanem meglehetősen szókimondóan tért ki arra, hogy az elmúlt időszakban a határon túli pénzügyek zűrösek voltak, aminek egyik oka az, hogy mindenféle párhuzamos finanszírozás zajlott, s ennek következtében nem lehet átlátni, milyen szervezet, milyen célra, milyen forrásokat kapott.
A nyilatkozatból óhatatlanul is felsejlik az az akkurátusság, mellyel az új magyar kormány az utolsó fillér elköltését is nyomon kívánja követni. Átláthatóság ide vagy oda, ma már az is alapelvnek minősül, és kormányváltások idején kényszeresen eszébe jut az embernek, miszerint úgy jön létre egy rendszer új klientúrája, hogy az előző klientúráját előbb szét kell verni. De várjuk ki a végét.
Tévhit, hogy mindenkinek járFélreérthető jogszabályRendezni akarja elmaradásait
az agrártárcaMegszűnik-e a távfűtési támogatás?Feltűnően sokan kaptak fűtéssegélyt